Az idegrendszer és a mozgás csodálatos kapcsolata- Amit szülőként tudni érdemes

Szülőként mindannyian szeretnénk, ha gyermekünk jól fejlődne, magabiztosan mozogna, megfelelően reagálna a körülötte lévő világra, és könnyen tanulná a mindennapi teendőket. Talán meglepő, de mindezek mögött ugyanaz a „láthatatlan irányítóközpont” áll: az idegrendszer. A mozgás és az idegrendszer közötti kapcsolat olyan szoros, hogy a kettőt szinte lehetetlen különválasztani. A mozgás nemcsak izomerő kérdése, hanem idegrendszeri folyamatok hosszú láncolata, amely már kisbabakorban döntő szerepet játszik a későbbi tanulásban, magatartásban és társas készségekben is.

A mozgás szerepe az idegrendszer fejlődésében

A gyermek idegrendszere születéskor még éretlen, és ez így van jól. Ez adja meg a lehetőséget arra, hogy a kicsi folyamatosan tanuljon, alkalmazkodjon a környezetéhez.  A fejlődés egyik legfontosabb motorja pedig maga a mozgás.

Minden mozdulat, egyfajta „üzenetküldés” az idegrendszer számára. Ezek az üzenetek segítik a kapcsolatok kialakulását az idegsejtek között, ami később megkönnyíti a tanulást, javítja a figyelmet, a koordinációt és a problémamegoldást is.

A mozgás, az idegrendszer egyik legfontosabb fejlesztője.

A mozgásfejlődésről dióhéjban

A gyermek mozgásfejlődése lépcsőzetes, logikus sorrendben zajlik. A hason fekvéstől a fej emelésén át a kúszásig, majd mászásig, járásig és futásig minden szakasz a következőt készíti elő. A hason fekvés erősíti a nyak- és törzsizmokat, amelyek a stabil testtartás alapjai. A kúszás és mászás serkenti az agy két féltekéje közötti együttműködést, ami a későbbi olvasás, írás és koncentráció kulcsa. A járás és futás fejleszti az egyensúlyrendszert, a figyelmet és a térérzékelést. A finommozgások, mint a ceruzafogás vagy a gombolás, az összetett idegrendszeri érést tükrözik.

Amikor egy gyermek kihagy egy mozgásfejlődési szakaszt, az néha megnehezíti számára a későbbi feladatokat. Ezért is olyan fontos, hogy hagyjuk sokat mozogni, felfedezni, mászni, és ösztönözzük arra, hogy a saját tempójában fejlessze testét és idegrendszerét.

A mozgás és a tanulás szoros kapcsolatban vannak egymással. Sok szülő tapasztalja, hogy a gyerek jobban tud koncentrálni, ha előtte kimozogta magát. A mozgás serkenti a vérkeringést, ezáltal több oxigén jut az agyba, ami javítja az éberséget és a figyelmet. De még ennél is fontosabb, hogy a mozgás során az agy rengeteg kapcsolatot hoz létre és erősít meg. Ezek a kapcsolatok olyan „autópályákat” alkotnak, amelyek később megkönnyítik a tanulást. A mászás például keresztmozgás, ahol a bal kar és a jobb láb együtt mozog, és mindeközben az agy két féltekéje összehangoltan dolgozik. Ugyanez a fajta összhang kell majd az olvasáshoz, az íráshoz, vagy éppen a matematikai gondolkodáshoz.

A mozgás és az idegrendszer kapcsolatában különösen fontos szerepe van a vesztibuláris rendszernek, vagyis az egyensúlyszervnek. Ez a belső fülben található, és folyamatosan tájékoztatja az agyat arról, hogy merre van fent és lent, hogyan mozdul el a test, milyen gyorsan, milyen irányban.

Ha egy gyermek sokat hintázik, pörög, ugrik, függeszkedik vagy bukfencezik, akkor nem „csak játszik”. Ezekkel a mozgásokkal aktívan fejleszti az egyensúlyrendszerét, ez pedig javítja a testtartást, segíti a koncentrációt, csökkenti a nyugtalanságot, fejleszti az önbizalmat, támogatja az iskolai feladatok sikerességét.

A tanulási nehézségek hátterében gyakran éretlen egyensúlyrendszer áll, amit játékos mozgásokkal hatékonyan lehet fejleszteni.

Amit szülőként tehetünk

A gyermek idegrendszerének optimális fejlődése érdekében szülőként is tehetünk. A legfontosabb a sok-sok szabad mozgás, otthon vagy a szabadban.  Engedjük a szabad játékot, a gyerekek természetes késztetést éreznek a mozgásra, ha biztosítjuk számukra a teret, ők maguk választják ki, mire van szüksége az idegrendszerüknek. Támogassuk a mászást és kúszást még akkor is, ha „már túl nagy hozzá”, a keresztmozgások minden életkorban hasznosak, és segítenek például a figyelem fejlesztésében.  Hintázzunk, ugrándozzunk, pörgessünk, az egyensúlyrendszer stimulálása rendkívül fontos, ezek a tevékenységek nemcsak jókedvet okoznak, hanem az idegrendszeri éréshez is hozzájárulnak.  Legyünk türelmesek a mozgásfejlődési szakaszokkal, nem baj, ha a gyermek lassabban halad, a lényeg az, hogy megélje minden szakasz előnyeit.  Minimalizáljuk az ügyességi játékok „helyettesítését” képernyővel, a digitális világban rengeteg inger van, de kevés mozgás. A test nem fejlődik érintőképernyő nyomkodása közben.

Idegrendszeri éretlenségre utaló tünetek

Minden gyermek más tempóban fejlődik, bizonyos tünetek arra utalhatnak, hogy érdemes megfigyelni a mozgás és az idegrendszer kapcsolatát, Amennyiben gyakran elesik, ügyetlenebb kortársainál, nehezen koordinálja a mozgását, fél a hintától, csúszdától, magasságtól, nagyon túlmozgásos vagy épp túl óvatos, nehezen vált tevékenységet gondjai vannak az öltözéssel, cipőfűzővel, ceruzafogás gyenge vagy görcsös, írás-olvasás elsajátítása nehézséget jelent számára,  nehezen tolerálja bizonyos szenzoros ingereket (hangos zajok, érintés, ruhaanyagok), ezek a tünetek a gyermek idegrendszerének éretlenségére utalnak.  

Ötletek otthonra

Egyensúlyozó korong, vagy párna, babzsák, mászókötél, vagy mászólétra, alagút, trambulin, hinta, ugróiskola, labdajátékok (pattogtatás, gurítás, célbadobós), tánc és ritmusjátékok. Bilibo mozgásfejlesztő játék, szuper egyensúlyfejlesztő játék, ami a mozgáskoordinációt nagymértékben fejleszti, mindeközben támogatja a kreatív mozgást és játékos felfedezést.

Összegzés

A gyermeki mozgás nemcsak játék, hanem az idegrendszer fejlődésének egyik legfontosabb motorja. Minden mozdulat erősíti az agy kapcsolatait, fejlődik a térérzékelés, testséma, mozgáskontroll. A mozgás támogatja a tanulást, javítja a figyelmet, és előkészíti az iskolai sikerességet is. Szülőként sokat tehetünk azért, hogy gyermekünk idegrendszere természetes módon érjen.

A mozgás öröm, szabadság, fejlődés, amely hozzájárul ahhoz, hogy a gyermek stabil, kiegyensúlyozott és magabiztos legyen.

Mogyorósiné Olajos Andrea
Gyógypedagógus, Alapozó mozgásterapeuta